Fenntartható tanyamodell kialakítása

RTEmagicC_logo-hu-srb-ipa-huJó szomszédok a közös jövőért

A projekt időtartama: 2010.06.01-2011.09.30.


Sajtó: Nyitókonferencia ismertetése (2010.12.14.)

A fenntartható tanyai gazdálkodásért

Magyarországi és vajdasági közös részvétellel megvalósuló sikeres uniós pályázatról hallhattunk azon a rendezvényen, amelynek részletes ismertetésére a múlt év végén került sor Szegeden a Gabonakutató Intézetben.

A hazánk településállományának Európa-szerte egyedülálló jelensége a tanya, amely az elmúlt századok során elválaszthatatlanul összeforrt a Magyar Alföld képével, és annak meghatározó elemévé vált. Mindannyiunk előtt ismeretes azonban, hogy a XX. század eseményei folytán a tanyavilág addigi szerves fejlődése előbb megtorpant, majd megállt. Napjainkban a tanya – bár jelentőségéből veszített – még mindig több mint 200 000 embernek nyújt otthont és munkát, míg egyre többeknek a kikapcsolódást vagy a megszokottól eltérő életérzést jelenti.

Pályázat – összefogással

Napjainkban – bár az ország más vidékein is, de – különösen a Duna–Tisza-közi Homokhátság településein meghatározó a tanyai életforma és gazdálkodás. Így talán nem véletlen, hogy a szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. és a Vajdaságban, Zentán működő Kertészek Egyesülete a Fenntartható tanyai gazdálkodási modell a magyar-szerb határmenti térségben c. projekttel közösen indult és sikerrel pályázott az Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, 2007-2013 elnevezésű európai uniós pályázat keretében. Az elfogadott és jóváhagyott projektet a HU-SRB/0901/214/108. szám alatt regisztrálták. Az EU pályázati szabályainak megfelelően vezető kezdeményezett a Gabonakutató Közhasznú Kft., míg a Kertészek Egyesülete az ún. projekt partner státuszban vesz részt a közös munkában. Amint az a 2010 decemberében Szegeden tartott nyitó konferencián elhangzott, a számos hazai és vajdasági közreműködő intézmény és szakértő munkájával megvalósítandó program rá kíván mutatni a tanyai gazdálkodás előnyeire, a környezetközpontú gazdálkodás megvalósíthatóságára, az egészséges környezetben, korszerű és természetbarát agrotechnikával előállított termékek minősíthetőségének és eladhatóságának lehetőségeire.

A szervezők célja és szándéka, hogy a határ két oldalán kiválasztott 3-3 tanyán a pályázat költségvetéséből korszerű, környezetbarát és piacképes termelést folytassanak, az előállított árut minősítve és védjeggyel ellátva értékesítsék. További céljuk, hogy vizsgálják, hogy az eltérő gazdasági környezetben (hiszen Szerbia még nem tagja az EU-nak) hogyan lehet a tanyai gazdálkodást gazdaságosabbá tenni. A program eredményeiről a helyszíneken tartandó nyílt napokon és a médián keresztül tájékoztatják majd a közvéleményt, s egy összefoglaló tanulmányt is szándékoznak készíteni. A tervezett munkaprogram a növénytermesztésre, az állattenyésztésre és a falusi turizmusra terjed ki.

A tanyákról

A konferencián a projekt hazai vezetője, dr. Széll Endre, a Gabonakutató Kft. osztályvezetője irodalmi forrásokon alapuló, rövid történelmi visszapillantást tett a tanyákra. A tanya fogalmát a Néprajzi lexikon nagyon tömören fogalmazza meg: az alföldi városok és falvak határában szétszórtan álló, rendszerint egy lakóépületet és néhány hozzá tartozó gazdasági épületet magába foglaló, paraszti használatú állandóan lakott magányos telep. A tanyák kialakulását többen, többféleképpen magyarázzák. A település-földrajzi kutatók és a történészek szerint a tanyák a török uralom alatt kialakult nagyhatárú óriásfalvak bomlásával, a nép széttelepülésével jöttek létre. Győrffy István és Erdei Ferenc szerint a tanyák a parasztvárosok külső határbeli részei voltak. Szerzői forrásokra nem hivatkozó más adatok szerint egyes területeken már az 1400-as években létrejöttek a tanyákkal rokon pusztai települések. A nagyméretű tanyásodás a 18. században (1700-as évek) bontakozott ki. Mindenesetre, a tanyák kialakulásának alapvető feltétele a paraszti földtulajdon volt.

A tanyák funkciójának történetére, ill. ennek magyarázatára a fokozatosság és a fejlődés a jellemző. Kezdetben állatteleltető helyek, később a nyári mezőgazdasági munkák idejére meghúzódó és rakodó helyek voltak, majd a lakóházak építésével állandó lakhellyé váltak. A tanyákon való tartózkodásnak is megvoltak a fokozatai. Először csak idényszerűen, amennyiben a munka szükségessé tette, laktak ott a gazdák, rendszerint a szolgalegénnyel és a gazdafiakkal. Később, a földművelés, ill. a növénytermesztés, állattenyésztés jelentőségének növekedését követően a nők is kimentek a tanyára dolgozni. A családoknak ezzel egy időben a városban, illetve a faluban is volt házuk. Az emberek egy része tulajdonképpen továbbra is városi lakosnak vallotta magát, csak a nyári hónapokra költöztek ki a tanyára. Sokan „kertészt”, cselédet fogadtak a tanyára, akik állandóan ott laktak. A generációs hatás is rányomta bélyegét a tanyasi életre. Az öregedő gazda, miután a gazdálkodást átadta a fiának, bement lakni a városi házba. Ezzel együtt a piaci napokon, ünnepeken a fiatal gazda is bent volt a városi házban. Itt éltek társadalmi életet.
Ezt a természeti és gazdasági törvények, ill. társadalmi szokások által évszázadok folyamán kialakított rendszert és már-már idillikus, ámbár igen kemény munkával fenntartott képet a II. világháború után fel akarták számolni, az 50-es években meg akarták szüntetni. Rákosi a tanyai lakosságot ellenségnek tekintette, mert a kapitalizmus melegágyának vélte. Szocialista mintafalvakról „álmodott”, mint pl. Túrkeve, Székkutas. Eközben a szomszédainkban, pl. Ausztriában vagy Jugoszláviában elismerték a tanyai életet, és támogatták ezt a gazdálkodási és életformát.

A tanyák, szerencsére, nem szűntek meg, a nagyüzemi mezőgazdaság kialakítását követően a táblákba ékelődve háztáji tanyaként tovább éltek. A Duna-Tisza közi homokhátság tanyáinak helyzete speciálisan alakult. Itt, részben a mostoha természeti viszonyok miatt is, kevesebb nagyüzem jött létre, a tanyák megmaradtak, s hatvanas-hetvenes években a munkaigényes gyümölcs- és zöldségtermesztés, ezen belül is a fóliás dísznövény- és zöldségtermesztés színterei lettek.

A tanyán lakók és dolgozók mindig is önállóan gondolkodó és tevékenykedő emberek voltak.  Nem nyolc órát, hanem annál lényegesen többet dolgozva, piacozva családjuknak olyan életszínvonalat biztosítottak, amelyet a nyolc órát, vagy még annyit sem dolgozó emberek irigylésre méltónak tartottak és tartanak.
A nyolcvanas évek elejétől kezdődően a tanya a pusztulási folyamatok között is erősen differenciálódott. A különböző tanyatípusok egyre élesebben különültek el egymástól. Napjainkra a tanyáknak számos típusa alakult ki (pl. farmtanyák, üdülőtanyák, szociálisan problémás tanyák). Lakóik pedig más-más társadalmi csoportok tagjai. A tanyák vidékenként is eltérnek egymástól. Így fejlesztésük átgondolt és a helyi igényekhez alkalmazkodó beavatkozást igényel. A mai tanya legfőbb vonzereje a természethez közeli és független életvitel lehetősége. Ugyanakkor elriasztó hatású lehet az infrastruktúra és a szolgáltatások hiánya, valamint a közbiztonság alacsony volta.

Miért fontosak a jövőben is?

Ezek után joggal merül fel a kérdés: miért cél manapság a tanyák megóvása, fejlesztése?
Napjainkban Magyarország lakosságának 2 %-a él tanyán, ami több, mint Pécs vagy Székesfehérvár lakossága. Ha csak az Alföldet tekintjük, akkor ez az arány jóval magasabb, 6-8 % közötti. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás pozitív hatásait e néptömegre mindenképpen ki kell terjeszteni.

A tanyasi életminőség fejlesztésével jelentős pozitív hatások érhetőek el. Nyugat-Európában zajlik a lakosság városoktól távoli vidékre történő kiáramlása. Ennek elsődleges célpontjai a különleges és természethez közeli életmódot kínáló települések. Hazánkban e folyamatnak a kezdetén járunk, és a tanyák hamarosan az őket fejlesztő közösségek értékeivé válhatnak. Határon átnyúló pályázati munkánkkal, a kutatási eredmények harmonizálásával ezt a folyamatot szeretnénk elősegíteni – zárta előadását Széll Endre.

Az elmondottakat további számadatokkal támasztotta alá Somodi Attila falugazdász. Csongrád megye 433 ezer fős lakosságának 9 %-a, azaz 39 ezer fő él ma külterületen, a megye 182 ezres lakásállományának 12 %-ában, 21 ezer lakásban. Az említett népességből a megye Duna-Tisza-közére eső, homokhátsági részében  54 ezren élnek, akiknek 32 %-a,mintegy 26 ezer fő él külterületen. Az itt található települések egy jó részén (pl. Ásotthalom, Balástya, Csengele, Domaszék, Tömörkény, Zákányszék és mások) a lakások több mint fele külterületi, tehát a tanyákon található. Ezek az adatok nem hagyhatók figyelmen kívül. Hogy a tanyai élet és gazdálkodás napjainkban is mennyire jelentős, azt Csányi László, Mórahalom alpolgármestere világította meg hozzászólásában. Mint mondta, Mórahalom a létét, jelenét és remélhetőleg a jövőjét is a tanyáknak köszönheti. Kistérségükben a lakosság 40 %-a él a környező 1200 tanyán. A tanyák megítélése mindig is a politikai fuvallatoktól függően változott, de a tanyán lakók mindig képesek voltak a túlélésre. A legnagyobb csapást rájuk mégis a rendszerváltás utáni időszak okozta, mivel a korábbi mezőgazdasági keretek széthullottak, átalakultak, a tanyák légüres térbe kerültek, s az ott élők sorsa ismét bizonytalanná vált. Ezen kívánnak változtatni a jelenlegi programmal is. A tanya maradjon meg lakótérként, de annál több, a foglalkoztatás és az értékteremtés helyszíne is legyen.

Előre tekintve

A program együttműködő vajdasági partnerszervezete, a zentai Kertészek Egyesülete nevében dr. Lengyel László elnök azokról az alapgondolatokról szólt, amelyek miatt örömmel vállalták az együttműködést. Elsőként a környezettel harmonizáló gazdálkodást említette, ami a tanyai gazdálkodásnak egyik fő jellemzője. A gazdálkodási szempontok mellett azonban nem lebecsülendő a családfenntartó és összetartó szerep sem, különösen napjainkban, amikor a fiatalok egyre kevésbé találják meg az önmegvalósítás lehetőségét a városi életformában; egy részüknek kiutat jelenthet az okosan, értelmesen szervezett, és egzisztenciális biztonságot nyújtó tanyai gazdálkodás és életforma.

A több generációs tudásból eredő értékmegőrző szerep és a hagyományőrzés – a gazdálkodás mellett – a múlt értékeinek fenntartását, továbbvitelét jelenti. Nyilvánvaló azonban, hogy a tanyai gazdálkodásnak napjainkban az új idők követelményeinek is meg kell felelnie. A piacorientáltság, a nyomon követhetőség, az eladhatóság és a fenntarthatóság – ezek azok a kulcsszavak, amelyek ma meghatározzák a mezőgazdasági termelést, így a tanyán is folytatott gazdálkodást is. Mindezek alapján a közreműködő tanyák kiválasztásának szempontjai között fontos volt, hogy modellezni lehessen a céloknak megfelelő tevékenységi és vizsgálati köröket, készek legyenek az együttműködésre és a partnerségre a pályázati program megvalósítása során, és perspektivikus, a céloknak megfelelő gazdálkodást folytassanak.

A nyitó konferencia egész napos programjának minden részletét nem áll módunkban teljesen visszaadni, ezért csak felidézzük az elhangzottakat. Sor került a projektben résztvevő három vajdasági és három itthoni tanya bemutatására. Ennek során az érintettek röviden ismertették jelenlegi tevékenységüket, múltjukat, történetüket, hogy hogyan jutottak el a mai sikeres működésükig. A tanyai gazdálkodással összefüggésben szakmai előadások is elhangzottak a témában elismert, prominens előadóktól. Így dr. Koppány Gábor (MgSzH Központ, Budapest) az őshonos állatok génmegőrzése a Kárpát-medencében c. előadásában az állattenyésztéssel és állattartással kapcsolatos gondolatait mondta el. A tanyai gazdálkodásban mindenképpen szerephez jutó alternatív növények termesztéséről, ezek agronómiai és gazdasági előnyeiről adott értékes áttekintést dr. Berényi János, az Újvidéki mezőgazdasági Kutatóintézet tudományos tanácsosa. De szó esett a falusi vendéglátásról, az e téren kialakult magyar-szerb kapcsolatokról, is Kabódi Istvánné szaktanácsadó előadásában.

Zárszavában dr. Széll Endre projektvezető arra emlékeztetett, hogy az azonos természetföldrajzi környezet és a közös történelmi múlt által meghatározott társadalmi és gazdasági problémáink együttes megoldására, a határ két oldalán élők életének szakmai alapokon álló jobbá tételére ma már van lehetőség, ezért ez ügyben tegyünk mindent, ami rajtunk múlik.

Lejegyezte: Princzinger G.


RTEmagicC_eu_logo_sr.bmp

A weboldal tartalma, nem feltétlenül képviseli az Európai Unió hivatalos álláspontját